Két hete szombaton, a Shogun delegációja ismét Lengyelországban járt, ahol Magyarországot és az egyesületet képviselve 5 versenyző lépett tatamira a Carpathia kupán. Erre a komoly megmérettetésre 10 ország hozta el legjobbjait,de az erős nemzetközi mezőny ellenére mindenki helyt állt, gyakorolt és tapasztalatot szerzett. Sensei Csaba vezetésével péntek délelőtt indult útnak az izgatott és bizonyítani vágyó kis csapat. A dojo előtt a versenyzők még aggodalmakkal teli szálltak be a buszba, de ezeket az érzéseket gyorsan sikerült elhessegetni, hiszen kis idő elteltével egy vidám összetartó csapatban találtuk magunkat. A tervek alapján Simon Ádám és Simon Szergej Szlovákiában csatlakoztak volna a „buszos brigádhoz”, de a két darab GPS és telefonos kapcsolat ellenére sem találtuk egymást. A reménytelen helyzet közepette, mikor már azt hittük végleg elvesztettük társainkat, a szállás előtt szembesültünk azzal, hogy csípőre tett kézzel vártak ott minket…mi voltunk a lassabbak.
A festői kilátással rendelkező apartmanok elfoglalása után a mérlegelés következett, melynek egy közelben lévő lengyel egyesület dojója adott helyet. A regisztráción át a két darab mérlegig vezető kígyózó sorban várakozva mindenki azt leste vajon kikkel harcolnak meg a következő napon a dobogó legfelső fokáért. A sikeres mérlegelést követően megkönnyebbülten indultunk el a verseny helyszínének és még egy késői órákban is nyitva tartó étteremnek a felkutatására. Egy jó hangulatú vacsorával zártuk a napot, ahol átbeszéltük Carpathia kupa programját.
Eljött a várva várt nap, reggel a shogunsok az elsők között léptek be a csarnok ajtaján. Utunk először a sorba rendezett kupákhoz vezetett, csodálva néztük a látványos alakú díjakat ,amik ott álltak és motiváltak mindenkit a verseny alatt. A megmérettetés késői kezdete lehetőséget adott arra, hogy megfigyeljük a rendezvény előkészületeit és a sokszínű mezőny melegítését,ráhangolódását a harcokra. Amikor megkezdődtek a küzdelmek, mindenki türelmesen várta mikor bizonyíthat ellenfelei és az öt tagú bírói gárda előtt.
Szép sorban a Shogun versenyzői is megkapták a lehetőséget hogy felülmúlják riválisaikat. Egy emberként szurkoltunk csapattársainknak és a többi magyar harcosnak, biztattuk egymást, együtt örültünk egymás sikereinek és együtt aggódtunk a másikért. Az eredményhirdetést követően fáradtan, de mégis elégedetten és két kupával gazdagabban indultunk haza. Az úton Sensei értékelte a versenyt, de ezután már a jövőbeli célok kerültek előtérbe, hiszen jönnek a következő versenyek ahol hasznosíthatjuk az itt tanultakat és javíthatunk az itt elkövetett hibákon.
Köszönjük szépen mindenkinek aki szurkolt nekünk itthonról és nem utolsó sorban Mesterünk folyamatos támogatását, ösztönzését!
Osu! Szabó Dorina 5. kyu