Február 3. án indultam Debrecenbe ahol 4 napot töltöttem el a Shogun dojo-ban ez idő alatt mindent összeszámolva 7 edzésen vettem részt. Nagyon kedves gesztusokkal, örömteli pillanatokkal és kemény edzésekkel a hátam mögött visszavágyó érzelmekkel gondolok vissza az elmúlt pár napra.

Tehát 3. án hétfőn kb 13 órakor értem a Debreceni Shogun dojo elé ahol Csaba Sensei várt engem. Megkaptam a dojo és így ugyebár egyben a szálláshelyem kulcsát is. Gyors körbevezetést kaptam majd még gyorsabb kipakolás után rápihentem a vonatozás fáradalmaira amit kb fél 5 körül Nagy Miki Sempai tört meg, hiszen lassan kezdődött a gyerekedzés. Kevés beszélgetés után átöltöztünk és edzettünk. Majd ahogy vége lett a kicsik edzésének egyből következett a felnőttek edzése, ez után már csak a hálózsákomba akartam kerülni minél hamarabb és egy jó pihentetőt aludni a dojo tatamiján. Ami egyébként meglepően kényelmes!

Majd eljött a kedd „reggel” 10-óra, amikor sensei–el átmentünk a dojo szomszédságában lévő Bumeráng fitneszterembe súlyzózni. Kellemes hangulatos jól felszerelt terem ahol minden lehetőség adott, hogy jót eddzen az ember. Majd visz a sétáltam a dojoba ahol a 2 edzés közötti regenerálódás mellett volt időm edzésnaplót írni, felkészülni a következő edzésre, aminek a Mikepércsi általános iskola adott helyet. Ami jókedvűen és hangulatosan telt, ami nem mellesleg az összes edzésre jellemző volt amíg Debrecenben voltam. De visszakanyarodva Mikepércshez, amikor ott véget ért az edzés siettünk az autóhoz és indultunk vissza Debrecenbe ahol, már nyüzsgött a terem a karatékáktól. Ennek az edzésnek a végére már igazán csapzottnak éreztem magam, a fejem még lesem ért, de már aludtam.

Majd elérkezett a szerda. Az első edzésem ezen a napon ismét a konditeremben kezdődött. Utána a már majdnem megszokott edzések közti pihenés, pakolászás ilyesmi. Majd az 5-órási gyerekedzés következett, amibe ez alkalommal csak a lebonyolításban tudtam segíteni majd az utána következő felnőtt edzésen pedig megint csak sikerült legyőzni önmagam, aminek szintén nagyon örültem. Mivel másnap már csak a hazaút várt rám belefért az edzőtársakkal egy kis kötetlen beszélgetés egy pubban, ami igen csak jó hangulatban telt. Jó volt a már régebb óta ismert emberekkel mélyíteni a barátságunkat és az új arcokat jobban megismerni.

Így a végére pedig csak annyit szeretnék elmondani, hogy hihetetlenül jól éreztem magam. Jól esett kicsit kiszakadni a szürke hétköznapokból és örülök, hogy úgy tudok tekinteni erre a pár napra, mint aktív pihenésre. A testem, edződött, de kaptam egy jó adag motivációt ismét és a lelkem is „új szárnyakat” kapott.  Egyszóval szeretném megköszönni ezúton is ezt a pár napot mindenkinek, akivel együtt edzhettem, Sensei Rácz Csabának, hogy felajánlotta ezt a lehetőséget, és hogy segített, hogy a lehető legkényelmesebben, költségkímélőbben illetve eredményesebben teljen ez a 4 nap.

Szarka Dávid 6.kyu
Shogun Team – Gyönk