Sok csúcsvezetőt levitt már az edzőterembe Sárvári György, a Neosys Szervezetfejlesztő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Nemrég egy multinacionális vállalat főnökét „vezette be bunyóhelyzetbe”. „Dühös vagy?” – kérdezte a topmenedzsert. A válasz nemleges volt. Egy kis verekedés után újra feltette neki a kérdést. „Dühös vagyok! Haragszom magamra!” – hangzott a válasz. „Akkor gyere még vissza egy kicsit, mert ez nem igaz” – közölte vele a tréner. További két kör múlva vallotta csak be a vezérigazgató, hogy valójában rettentően mérges az edzőjére, amiért belekényszerítette ebbe a lehetetlen szituációba.
„Ha kapsz egy pofont, miért ne lennél dühös? És miért ne vallanád be magadnak? Ez teljesen természetes, és az is, hogy valahogyan le kell vezetned, fel kell dolgoznod. Ezt kell megtanulni” – magyarázza Sárvári. „Egy vezető hol éli azt át, hogy kicsúszik a lába alól a talaj, és nem tud védekezni? Sehol. Napi 10 órát lehúz az íróasztal mellett, és leteremti a beosztottjait, mert megteheti. Ezek hatalmilag fertőzött helyzetek” – teszi hozzá a szakember, aki egyébként a Figyelőt kiadó Sanoma Budapest Zrt. vezérigazgatóját, Szabó Györgyöt is rászoktatta a jet-man-do karatéra.
A vezetők jó része már elszakadt a reális élethelyzetektől. Virtuális térben mozognak, általában hatalmilag definiált helyzetben. Mindenhol megvan a szervezeti kultúrája annak, hogyan is kell lefolynia egy tárgyalásnak. Az edzőteremben megtapasztalnak egy olyan szituációt, amikor nem tudják, mi lesz a következő lépés, mert nem lehet fejben lejátszani a küzdelmet, mint egy sakkpartit. A fizikai sérülés lehetősége pedig élessé, reálissá teszi a szituációt.
TORZÍTATLANUL. Hogy mi szükség van minderre? Ragoncsa Géza, az IQSYS Zrt. ügyvezetőigazgató helyettese négy alkalommal ment le az edzőterembe egy vezetői coaching keretében, és élményei nagyban befolyásolták a jó vezető személyiségéről alkotott képét. Ilyenkor sokkal tisztábban látszanak a legfontosabb vonások. „A test-test elleni küzdelem során nem tudjuk elrejteni jellemünket, a legalapvetőbb személyiségvonásaink jelennek meg torzítatlanul. Jó alkalom arra, hogy megtanuljunk uralkodni magunkon, beosztani erőnket, tudatosan kontrollálni a helyzeteket” – magyarázza Ragoncsa. „Küzdés közben – mert rá vagyok kényszerítve – azonnal észreveszem, ha a támadásom erőtlen, a védekezésem pedig túl nyitott. A munkahelyen ennyire éles helyzetek nem adódnak, ezért ott már képes vagyok tudatosan irányítani a konfliktusokat.”
Csúcs-cselgáncsosok
Vlagyimir Putyin kapcsolata a cselgánccsal közismert. A feketeöves, egykori szentpétervári bajnok orosz kormányfő két évvel ezelőtt még egy oktató DVD-hez is a nevét adta. A gyakran betegeskedő és alkoholproblémákkal küzdő Borisz Jelcin után az orosz nép egy fizikailag is erős vezetőre vágyott, Putyin pedig maradéktalanul megfelel ennek a kívánalomnak. Ráadásul 2008-ban a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) tiszteletbeli elnökévé is választották. Az IJF magyar származású elnöke, Vizer László Máriusz a sportág megújításának jegyében nemzetközileg is ismert és hiteles arcokat kívánt megnyerni a cselgáncs számára. Ugyanilyen megfontolásból lett Csányi Sándor is az IJF tiszteletbeli alelnöke. A gesztussal a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség anyagilag sem járt rosszul, hiszen az általa szervezett rendezvényeken azóta az OTP Bank főszponzorként jelenik meg, kiegészítve a nagy orosz cégek (Gazprom, VTB Bank és Rosznyeft) által nyújtott támogatást.
A harcművészet gyakorlása nem csupán pofonokról, védekezésről és támadásokról szól. A karatéka minden esetben önmagával küzd. Ez az első szabály, amit minden, a Figyelő által megkérdezett, több évtizede harcművészetet űző menedzser megtanult. Serényi János, a McCann Erickson Budapest Nemzetközi Reklámügynökség Kft. volt vezetője jelenleg saját coaching cégét irányítja. Munkája közben sűrűn alkalmazza a karatéból tanultakat, hiszen egykor a Magyar Taekwondo Szövetség alelnöke volt, majd az egyik karate világszövetség hivatalos lapját szerkesztette, és két könyvet is írt a témában. Ojama Maszutacut, a kijokusin karate alapítóját idézi, miszerint aki csupán erős, az a puszta erőszakot képviseli. Az állja meg az élet minden területén a helyét, akinek a lelke, a szelleme is edzett.
KARMAZIN GYÖRGY. „Kiegyensúlyozottságom és nyugalmam rendkívül sokat segít az üzleti életben.”
Az ilyen ember mindig nyugodt, magabiztos, béketűrő.
Sárvári György és Serényi János egyetért abban, hogy egy néhány hónapos tréning, amelynek során kiértékelik a tatamin mutatott viselkedést, még nem elegendő a személyiség ilyenfajta teljes átalakulásához. Ehhez évek szükségesek. Mint Palkovics László, a Knorr Bremse európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatója, az MTA levelező tagja, 2 danos fekete öves sotokan mester fogalmaz, a karate négy komponenssel rendelkezik, a budóval (az út, a karate szellemi síkja), a testnevelési értékkel, az önvédelemmel és a sporttal.
Ahogyan az ember érettebb lesz, úgy tolódik el a hangsúly a sport irányából az önvédelem és a testnevelési érték felé, ezzel párhuzamosan egyre jobban megérti a budo jelentőségét. Palkovics szerint ez utóbbival együtt lehet megtanulni a fegyelmet, a türelmet, egymás tiszteletét, elfogadását. A nyugati kultúra csúcsvezetőinek ezek az értékek nem erősségeik, e nélkül azonban nem lehet hatékony szervezetet elképzelni, és az emberek vezetése is nehezebb.
SAJÁT ÚTON. Ezzel Zsuga János, a Földgázszállító (FGSZ) Zrt. elnök-vezérigazgatója is egyetért. Gyerekkorában önvédelmi célokból kezdett el karatézni, no meg azért, mert lenyűgözték a Bruce Lee-filmek. Akkoriban azt hitte, két-három hét alatt beletanul. Mindez már 28 éve volt, és saját bevallása szerint azóta az egész életét meghatározza a karate. „Minden hajnalban 4-től 6-ig edzek, ez az időszak a napjaim legharmonikusabb része.” Önvédelemre gyerekkora óta nem használta tudását a 3 danos kijokusin mester, és az utóbbi években ő is a budót emlegeti, mint a legfontosabbat, amit ettől a sporttól tanult. „A karate segít abban, hogy összpontosítsam a figyelmemet, hogy fegyelmet tartsak, és rendkívüli munkabírást ad. Próbálok úgy viselkedni, hogy az példát mutasson. De ehhez be kell járnom a saját utamat. Nincs két egyforma karatés, mindenkinek más az útja. Erről szól a budo” – fejti ki az FGSZ vezérigazgatója, aki szerint ezt csak az értheti meg teljesen, aki maga is harcművészetet űz.
ZSUGA JÁNOS. „Amikor a tizedik ember is kidőlt mellőled, te még akkor is csinálod, pedig ugyanolyan fáradt vagy.”
Sokan említik azt is, hogy a küzdősportok nem mindennapi tartást adnak egy vezetőnek. Balogh Levente, a 18-szoros országos cselgáncsbajnok, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint a magyar felső vezetők legújabb generációjában meglepően sok a volt sportoló, és ez nagyon jót tehet a hazai gazdasági életnek. „A harcművészet olyan tartást ad egy vezetőnek, ami segít legyőzni a kishitűséget. Aktív sportoló koromban az volt a jelszavunk, hogy nekünk az olimpiai bajnokot kell legyőznünk. A Szentkirályi ásványvízzel ugyanebben a szellemben kezdtem el foglalkozni.” Balogh Levente szerint a másik magyar betegség, hogy mindenki erőből akarja megoldani a helyzeteket. „Van, amiért érdemes tisztelni a multikat, és van, amit érdemes tőlük megtanulni. Egy harcművészetet űző menedzser tisztelettel és alázattal, de magabiztosan közelít üzletfeléhez.”
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a harcművész felső vezetők ennyi jót kapnak a sporttól, támogatják-e, hogy cégük dolgozói is ellátogassanak az edzőterembe. Zsuga János támogatná ugyan, de szerinte a harcművészet, a budo olyan dolog, amire senkit sem lehet és szabad kényszeríteni. „Példát lehet mutatni, de előírni nem lehet, hogy a beosztottaim is jöjjenek velem karatézni. Ráadásul a karate önmagad legyőzéséről szól, csapatban viszont senki sem győzheti le magát.” Elégedetten hozzáteszi, hogy egyébként meglepően sok feketeöves mester van a Földgázszállítónál.
BALOGH LEVENTE. „Egy kemény meccs után barátként lehet lejönni a tatamiról. Pont, mint az üzleti életben.”
CSAPATÉPÍTÉS. A 30 éve kijokusin karatét űző Karmazin György, a BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos-ügyvezetője viszont kimondottan jónak tartja a karatét csapatépítési szempontból is. Cégén belül Agócs Tibor, a Magyar Kyokushin Karate Szervezet szövetségi kapitánya szokta levezényelni a csapatépítő tréningeket, és mindig beleépít a programba egy kis küzdősportot. Mészáros János pedig, aki Miskolc legnagyobb ügyvédi irodájának tulajdonosa – és az ország egyik legnagyobb tudású, 6 danos karate nagymestere – egészen szokatlan béren kívüli juttatást nyújt alkalmazottainak: az iroda dolgozói bármikor lemehetnek Mészáros saját karateiskolájába. A legtöbben élnek is a lehetőséggel, gyakran edzenek együtt a kollégák.
Mészáros, aki a Magyar Karate Szakszövetség elnöke is egyben, kiemeli, hogy a legtöbb karatézó felső vezető később a gyerekeit is elküldi hozzá tanulni. „A nagy jómódban élő gyerekeknek azért nehéz a dolguk, mert sokszor hiányzik belőlük a hajtóerő. Meg kell találni náluk a fékeket, és motiválni kell őket. A harcművészet erre kiváló, hiszen szerénységre, kitartásra és tiszteletre nevel.” És persze a küzdést is hamar megtanulják a komolyan sportoló gyerekek.
forrás: fn.hu