A Bakonyi család november 2-3-án, a számunkra mindig kedves Felvidéken töltötte a hétvégét. Bár sok rokonunk él ezen a vidéken, de most nem látogatóba mentünk Szlovákiába. Dunaszerdahely volt úti célunk, hogy a második alkalommal megrendezésre kerülő Gyermek Európa Kupán, Ádám versenytapasztalatait egy újabb megmérettetéssel gazdagítsuk.

A Szlovák Shinkyokushin Szervezet és Seishin dojo szervezésében magas színvonalú versenyen kellett Ádámnak helyt állnia, 7 ország 274 nevezés, Ukrajnából csak 106 versenyző!!!

Péntek délutáni érkezésünket követően orvosi vizsgálat és mérlegelés következett, volt időnk a városban is körülnézni, majd elfoglaltuk szállásunkat, ahol kipihentük az út fáradalmait és készültünk a másnapi versenyre.

Szombaton, a Városi Sportcsarnokban 12 órakor kezdődött a megnyitó, amit még megelőzött egy közös szabályismertetés – a versenyen tapasztaltak alapján – az Ukránoknak egy kicsit jobban kellett volna erre figyelni !?

A gyermek I. +37 kg-os, 20 fős mezőnye mindjárt az elején kezdett. Egy viszonylag jó sorsolás alapján, Ádám előnyerőként a második körben csatlakozott, így bőven volt időnk Csaba sensei által kért alapos bemelegítésre és figyelemmel tudtuk kísérni az addigi mérkőzéseket is. Kemény csatákat láttunk, talán emiatt is, Ádám verseny előtti izgalma fokozottabb volt a kelleténél. Ez sajnos első küzdelmén is látszott. Ádám egy helyi karatékával kezdett , ahol végig ő irányított, de nagyon visszafogottan küzdött, bizonytalanok voltak a technikai megoldások és hibák is becsúsztak, így mindössze 3:2 –es győzelmet sikerült aratni.

Második körben, talán kicsit oldottabban küzdött, egy számára már ismerős magyar harcossal. Kellett is, hogy összeszedettebb legyen. Nagyon jó iramú, fordulatos mérkőzés volt, mindketten ippon értékű pontot is elértek. Ádám viszont az 5:3-as vezetését nem tudta megőrizni, vagy csupán még egy találattal befejezni a küzdelmet. Ellenfele döntetlenre hozta a menetet és a hosszabbításban is sikerült lendületét megőrizni, így ő került a legjobb négy közé, majd a döntőbe is. Tapasztalatok és következmények levonása alapján mondhatom, sajnos a versenyláz, az izgalom most nagyobb volt a kelleténél és ezen a versenyen nem mutatkozott meg Ádám igazi tudása. A favorit technikák most is tökéletesen működtek és hozták a pontokat, de látszanak a hiányosságok is.

Tudom azonban, hogy jó úton haladunk, hogy az egyesületünkben folyó munkával még többre is képesek leszünk. Hajrá Shogun ! OSU !

Bakonyi Ferenc 6. kyu – Gyönk