Shigeru Mesterrel töltött néhány szemináriumi nap után már nem csak hiszem, hanem tudom és bizton állíthatom, hogy soha nincs ”késő”! (Legfeljebb ha már véget ért az életed, akkor kesereghetsz, hogy mi mindent nem tettél meg, nem próbáltál ki!) Az életkornak nincs jelentősége, az csak egy állandóan változó állapot…
Velem együtt hasonlóan gondolkodnak erről egyesületünk senior korú tagjai. Ki hogyan keveredett idősebb korára a Kyokushin közelébe? Mindenki máshogy: volt aki a gyermekét hozta edzésre, és hogy ne ücsörögjön a gyerekre várakozva, megkérdezte, hogy beállhat-e? Van aki visszatérő, azaz fiatal korában gyakorolta a karatét, és több év, évtized kihagyással kezdett el újból edzeni. Van aki úgy érzi, most érett meg rá, most jött el az idő… Csaba sensei és jómagam pedig az elmúlt majd’ 30 év gyakorlásával észrevétlen ”belenőttünk” ebbe a korcsoportba.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a LEG-ek csoportja a senior csoport. Talán nem a leg-gyorsabbak már, lehet, hogy nem a ”leg-erő-állóképesebbek”, és valószínű, hogy a leg-mélyebb angolspárgát sem ők produkálják. De ők a LEG-koncentráltabbak, a LEG-tudatosabban gyakorlók, felnőtt emberek lévén LEG-befogadóbbak, náluk látható arányaiban a LEG-nagyobb fejlődés! Komoly erőt és értéket képvisel ez a csoport!
Örömmel tölt el az, hogy elmondhatjuk, a Shogun sportegyesület keretein belül minden korosztály –a legfiatalabbtól a legidősebbig– életkorának megfelelően tréningezhet. A mai elszemélytelenedett, elértéktelenedett, a vesztébe rohanó világunkban a Kyokushin karate mint Út, alternatíva lehet minden gyermekét szerető szülőnek és önmagáért tenni kívánó fiatalnak, felnőttnek, és idősödőnek egyaránt!
OSU!
Szabó Gy.